A mostani időszak az életemben nem a legfelhőtlenebb, sőt
mondhatjuk, hogy ritkán süt a nap. Igaz, hogy ilyenkor én sose szoktam szomorú
könyveket olvasni, de van akinek pont ez segít átvészelni a nehezebb
időszakokat. Ezért is jött az ötlet, hogy összegyűjtök pár könyvet, ami nem a
megszokott happy enddel végződik vagy ha mégis az, akkor se egyszerű eljutni
oda.
Ezt a történetet több, mint 2 éve olvastam, de azóta se tudtam magam rá venni, hogy újra olvassam. Félre ne értsetek ez egy fantasztikus könyv, csak kb a 27 oldalon már sírtam rajta és onnan szinte végig sírtam a könyvet. Ezt még párom se nagyon nézte jó szemmel. Igaz, hogy ő egyáltalán nem szereti, ha sírok.
Véleményemet ide kattintva olvashatjátok.
2.
Rácz- Stefán Tibor- Élni akarok
Már a címe is azt sejteti, hogy valami komolyabb témát fog boncolgatni
az író.
Nekem Rácz-Stefán Tibortól ez volt az első könyvem.
Ebben a könyvben olyan mély lélekszántó történetről olvashatunk, hogy szó
szerint a szívem szakadt meg, ahogy olvastam.
Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen könyv elgondoltat az élet
ténylegesen fontos dolgairól, hogy miért kell mindig pozitívan élni. Mert nem
tudhatjuk, hogy mit hoz a holnap.
Véleményemet ide
kattintva olvashatjátok.
Ebben a könyvben már az első fejezetben tudtam, hogy ebből sírás lesz. Egy tragédia mindenki életét fenekestől feltudja forgatni. Erről olvasni sose egyszerű, viszont az írónőnek sikerült úgy megírnia, hogy egy percig se éreztem azt, hogy nekem le kell tennem ezt a könyvet. Végig vitt magával a történet, ahogy a karakterünk egyre jobban feldolgozta a feldolgozatlant. Igen, ehhez kellett egy olyan személy, aki átsegítette a nehéz időszakokon, de sikerült neki és felállt, abból a mély depresszióból amibe belezuhant.
Véleményemet ide kattintva olvashatjátok.
4.
Rachael Lippincott- Két lépés távolság
Ez az a történet, amit bármikor elolvashatnék vagy megnézhetném a filmet
sírnék. De még ha csak belegondolok akkor is könnyes lesz a szemem.
Ezt a könyvet 1 nap alatt kiolvastam és egész nap sírtam. Ezt a filmet tényleg
csak nagyon ritkán nézem meg. A könyvet azóta se bírtam a kezembe fogni.
Túlságosan szép és egyben túlságosan fájdalmas ahhoz, hogy egy vidám hétvégén
leüljek és megnézzem, de még ha rossz kedvem van sem tudnám. Pedig imádtam
minden percét.
Véleményemet ide
kattintva olvashatjátok.
Szerintem ennél több szomorú történetet nem is sorolok fel.
Szerintem, akik ezeket olvasták tudják, hogy miről beszélek.
Véleményem szerint az elmúlt két év legsírósabb könyvei ezek voltak, amik a
kezem közé kerültek.
Ha akartok egy jót sírni, bármelyiket elkezdhetitek, mert zsepi nem marad
szárazon!
Írta: Betti :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése