Rácz- Stefán Tibornak az idén megjelent könyvét az
Élni akarok címen futó történetét volt szerencsém elolvasni. És azt kell
mondjam, hogy huu, azta és hasonló szavakkal tudnám jellemezni. Hogy miért azt
még a későbbiekben ki fogom fejteni. Nekem ez volt az első könyvem tőle, a többi könyve annyira nem nyerte el a
tetszésemet, persze ez ízlések és pofonok kérdése is. Viszont ennél a
történetnél éreztem azt, hogy mindenképp el kell olvassam. A fülszöveg alapján
erősen lehetett feltételezni, hogy ebből sírás lesz és kell egy 100-as csomag zsepi.
De azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon meg érte. Igaz idén már egy ilyen lélek
súlytó, szív csavaró történetet olvastam, ami az Ezer csók c. könyv volt, aminek
itt olvashatjátok az értékelését, viszont ez a könyv teljesen más oldalról
közelítette meg a lelkemet. Igaz itt is nem győztem venni a tiszta papír zsepit,
de ez a történet olyan szálakat is boncolgatott, ami a mai társadalomban élő
embereknek nem biztos, hogy elfogadható. Ami nem helyes hozzáállás, mert ha nem tudjuk
az emberek hátterét, hogy ő miért olyan amilyen, akkor nem szabadna ítélkezni
felettük.
A fülszöveg alapján megtudhatjuk, hogy Lilla
csontrákban haldoklik, és hogy azt, hogy van egy bakancslistája, amit szeretne
véghez vinni, mielőtt lecsukná a szemét.
A fejezetek a bakancslista egy- egy pontjának teljesítéséről szólt, ami nagyon tetszett. Mert ő nem nagy dolgokat akart, csak abban a pár hétben még boldognak lenni. És persze ezért mindent meg is tett.
Ebben a könyvben nem találtam, olyan elemet, ami ne tetszett volna.
A romantikus szál sem volt túlnyomóan fontos, inkább kaptam egy aranyos fiú-lány barátságot, ami annyira cuki volt, hogy ha sírtam is közben mégis meg mosolyogtatott.
Lilla önzetlenségében saját magamat láttam. Én is mindig mindenkit magam elé helyezek, hogy másnak jó legyen. De ahogy az író is kifejtette néha önzőnek kell lenni. Nem szabad mindig mindenkit magunk elé helyezni, mert lehet akkor fogunk valamiről lemaradni. És ezt ha hiszitek, hanem nem mindig könnyű dolog.
A fejezetek a bakancslista egy- egy pontjának teljesítéséről szólt, ami nagyon tetszett. Mert ő nem nagy dolgokat akart, csak abban a pár hétben még boldognak lenni. És persze ezért mindent meg is tett.
Ebben a könyvben nem találtam, olyan elemet, ami ne tetszett volna.
A romantikus szál sem volt túlnyomóan fontos, inkább kaptam egy aranyos fiú-lány barátságot, ami annyira cuki volt, hogy ha sírtam is közben mégis meg mosolyogtatott.
Lilla önzetlenségében saját magamat láttam. Én is mindig mindenkit magam elé helyezek, hogy másnak jó legyen. De ahogy az író is kifejtette néha önzőnek kell lenni. Nem szabad mindig mindenkit magunk elé helyezni, mert lehet akkor fogunk valamiről lemaradni. És ezt ha hiszitek, hanem nem mindig könnyű dolog.
Egy picit rátérek a szereplőkre is.
Lilláról ugye eddig beszéltem, de mégis azt kell, hogy mondjam, hogy egy bátor és erős lányt ismertem meg a személyében. Aki akkor is véghez vitte a bakancslistáját, ha már ereje sem volt hozzá , viszont mégis boldog akart lenni és nem azon agyalni, hogy mi lesz ha. Mindent elrendezett maga körül, a bakancslista minden pontját sikerült teljesítenie. Még olyan emberek útját is sikerült helyes útra terelnie, aki nem is volt rajta a listáján.
A legjobb barátnő szerepét Bettit az író egy önbizalom hiányos embernek írta le. És nem csak azért tetszett a karaktere, mert én is Betti vagyok, hanem azért mert sok ember tényleg ezzel küzd. És azzal, hogy megpróbáljon megfelelni mindenkinek, de viszont ő maga sem hiszi el azt, hogy ő egy fantasztikus és remek ember lenne. Vannak olyan dolgok az életben, amikről az a személy nem tehet, persze lehet változtatni rajta, de lehet hogy nem. Ilyen a túlsúly is, ami miatt sok embert lenéznek, kinevetnek. Pedig sok esetben nem a külső számít, hanem az, hogy milyen ember vagy legbelül. Persze a társadalom ezekkel az emberekkel elakarja hitetni, hogy ha már van rajtad egy kis felesleg, akkor ne merj akár olyan ruhákban mutatkozni az utcán, mert akkor meg fognak bámulni. És Bettivel ugyanezt éreztették, hogy ha már van egy kicsi felesleg akkor ő egy senki, és sehol nem fognak rá felnézni, pedig ez nem így van.
Szerintem az ilyen emberekben rejlik, a legnagyobb kincs, amit egy ember magában hordozz. Hát most egy picit elkanyarodtam a történettől és ezért bocsi, de ezt ki kellett írjam magamból. Úgyhogy kanyarodjunk is vissza.
A történetből nem hiányozhat a szomszéd helyes srác sem, akit Noelnek hívnak és imád fényképezni. És persze egy nagyon cuki pasi. Ő is küzd az önbizalmával, de Lilla neki is segít és terelgeti, hogy jó úton haladjon.
Akit még a szívembe zártam az Lilla doktornője volt, aki tényleg mindent megtett azért, és küzdött azért, hogy Lillának sikerüljön meggyógyulnia. És még az utolsó napokban is olyat tett, aminél ismét eltört nálam a mécses.
Lilláról ugye eddig beszéltem, de mégis azt kell, hogy mondjam, hogy egy bátor és erős lányt ismertem meg a személyében. Aki akkor is véghez vitte a bakancslistáját, ha már ereje sem volt hozzá , viszont mégis boldog akart lenni és nem azon agyalni, hogy mi lesz ha. Mindent elrendezett maga körül, a bakancslista minden pontját sikerült teljesítenie. Még olyan emberek útját is sikerült helyes útra terelnie, aki nem is volt rajta a listáján.
A legjobb barátnő szerepét Bettit az író egy önbizalom hiányos embernek írta le. És nem csak azért tetszett a karaktere, mert én is Betti vagyok, hanem azért mert sok ember tényleg ezzel küzd. És azzal, hogy megpróbáljon megfelelni mindenkinek, de viszont ő maga sem hiszi el azt, hogy ő egy fantasztikus és remek ember lenne. Vannak olyan dolgok az életben, amikről az a személy nem tehet, persze lehet változtatni rajta, de lehet hogy nem. Ilyen a túlsúly is, ami miatt sok embert lenéznek, kinevetnek. Pedig sok esetben nem a külső számít, hanem az, hogy milyen ember vagy legbelül. Persze a társadalom ezekkel az emberekkel elakarja hitetni, hogy ha már van rajtad egy kis felesleg, akkor ne merj akár olyan ruhákban mutatkozni az utcán, mert akkor meg fognak bámulni. És Bettivel ugyanezt éreztették, hogy ha már van egy kicsi felesleg akkor ő egy senki, és sehol nem fognak rá felnézni, pedig ez nem így van.
Szerintem az ilyen emberekben rejlik, a legnagyobb kincs, amit egy ember magában hordozz. Hát most egy picit elkanyarodtam a történettől és ezért bocsi, de ezt ki kellett írjam magamból. Úgyhogy kanyarodjunk is vissza.
A történetből nem hiányozhat a szomszéd helyes srác sem, akit Noelnek hívnak és imád fényképezni. És persze egy nagyon cuki pasi. Ő is küzd az önbizalmával, de Lilla neki is segít és terelgeti, hogy jó úton haladjon.
Akit még a szívembe zártam az Lilla doktornője volt, aki tényleg mindent megtett azért, és küzdött azért, hogy Lillának sikerüljön meggyógyulnia. És még az utolsó napokban is olyat tett, aminél ismét eltört nálam a mécses.
A család szerepének ebben a könyvben nagyon fontos
szerepe van. Hogy hogyan küzdenek meg a helyzettel, hogy Lilla haldoklik és
hogy tudják ezt elfogadni. Mert ebbe szerintem nem lehet beletörődni maximum
sodródni az árral. Lilla apukája nagyon nehezen fogadja el azt a tényt, hogy a
lánya milyen döntésre jutott. És ezért sokáig nem szól hozzá és bántja ez a
dolog, ahelyett, hogy az utolsó heteket napokat a lányával töltené és mindent
megtenne azért, hogy boldog lehessen Lilla. Ami nekem egy picit fura volt, hogy
a nővére segített neki mindent elintézni az utolsó kórházban töltött napok
alatt, és őt nem úgy állította be az író, mint aki haragszik a testvérére, mert
végülis nem haragudhatott ez a saját döntése Lillának, viszont olyan volt, mintha támogatná benne, na
jó ez lehet egy picit így durván hangzik, mert azért még sem támogatnánk egyik
szerettünk sem, hogy helyes hogy felakarod adni. Inkább ő bele törődött abba,
hogy a testvére így döntött és ezen senki és semmi nem változtathat.
Igaz, hogy nekem az utolsó 5 fejezet lehet, hogy 6
homályban úszott, mert nem láttam a sorokat a könnyeimen keresztül, viszont
annyira szívhez szóló, de egyben aranyos történetet kaptam, hogy nem tudom
hogyan köszönjem meg, hogy ez a csoda létrejött.
Ami nagyon tetszett, hogy a végén az író leírta, hogy hogyan született meg ez a történetet, és hogy kik segítettek benne, hogy ez létrejöjjön. Itt nem csak a szerkesztőkről, a könyvkiadóról beszélek, hanem a háttér munkákban segítő emberekről, itt például azokra gondolok, akik ugyanebben a betegségben küzdenek/küzdöttek és, hogy elmondták a nehézségeket, tapasztalaikat.
Ami nagyon tetszett, hogy a végén az író leírta, hogy hogyan született meg ez a történetet, és hogy kik segítettek benne, hogy ez létrejöjjön. Itt nem csak a szerkesztőkről, a könyvkiadóról beszélek, hanem a háttér munkákban segítő emberekről, itt például azokra gondolok, akik ugyanebben a betegségben küzdenek/küzdöttek és, hogy elmondták a nehézségeket, tapasztalaikat.
Talán ez volt nálam az Év könyve, amit olvastam! Sok
jót, szomorút és vidám történetet olvastam, de szerintem most ez a könyv volt a
Legjobb ebben az évben!
Ez a bejegyzést rengetek ideig tudtám még írni és folytatni, mert még annyi minden bennem van, amit nem írtam le! Viszont nem is akarok a ló túloldalára átesni, hogy csak írok és írok a végére meg kaptok egy unalmas bejegyzést!
Ez a bejegyzést rengetek ideig tudtám még írni és folytatni, mert még annyi minden bennem van, amit nem írtam le! Viszont nem is akarok a ló túloldalára átesni, hogy csak írok és írok a végére meg kaptok egy unalmas bejegyzést!
Lezárásként ezt a könyvet mindenkinek
ajánlom! De zsepit elő!!
Értékelés:10/10
Szereplők:
Lilla |
Noel |
Írta: Betti:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése