Mona Kasten Újrakezdés c. sorozatát olvastam az elmúlt időszakban. Az 1. részét már tavaly elolvastam, már akkor nagy volt a szerelem a történet iránt és tudtam, hogy ez egy olyan könyv, amit nehezen felejt el az ember. Aztán szépen sorban megjelent a 2. 3. és 4. része is. Igaz, hogy nem volt sok időm olvasni, de úgy érzem, hogy sikerült behoznom a lemaradásomat.
Mind a 4 könyv fiatal egyetemistákról szól, akiket valamilyen módon az élet
egymáshoz sodor és barátságok, nem mellesleg szerelmek is szövődnek köztük.
Sokszor előfordul velem egy-egy történetnél, hogy már idegesítenek a szereplők folyamatos „ellök- magamhoz húz” viselkedésük, viszont ennél a történetnél egyáltalán nem éreztem azt, hogy így lenne. Sőt nagyon jól szórakoztam rajta.
Mindkét főszereplőt nagyon hamar a szívembe zártam. A történet vége felé (de ez mindegyik könyv esetében így van) már egy kis előre utalást kapunk arról, hogy a következő könyv kiről is fog szólni.
Egy kellemetlen szituáció miatt Spencer kisegíti Dawn-t, eleinte nem akarnak foglalkozni azzal, hogy vonzódnak egymáshoz és próbálják elhitetni saját magukkal is, hogy inkább csak barátok. Aztán ahogy haladunk a történetben és egyre közelebb kerülnek egymáshoz, annál inkább felüti a fejét a bonyodalom. Viszont nagyon szerettem azt benne, ahogy segítették és támogatták egymást a szereplők.
A negyedik könyv pedig Everly, Dawn mostohatesójáról és Nolanról szól. Már a történet elején le lehet szűrni, hogy mi is lesz a történetünk lényege. Eleinte nekem ez is egy kicsit sablon sztori volt, de az írónő nagyon jól megoldotta, hogy közben mégis izgalmassá tegye. Talán azt elmondhatom, hogy ennél a történetnél lettem a legszomorúbb. Sőt olyan szinten voltam az, hogy már lassan attól depressziós lettem, hogy olvastam. Igaz van egy olyan „rossz” szokásom, hogy teljesen átélem a szereplőkkel a történetet és minden érzelmet átveszek tőlük, de ez a könyv valamiért most nagyon megérintett. Kevés olyan fejezet volt (nekem legalábbis), ahol ténylegesen azt mondhattam, hogy na végre boldogok a szereplők és ezért ez az egész történetet nálam melankolikussá tette.
Összegezve mindegyik történet jó volt, de talán az első és a harmadik történetet emelném ki, ami a legjobban tetszett. Nagyon szerettem ezekben a könyvekben, hogy ugyanúgy képet kaptunk az előző könyvekben lévő főszereplőkről és nem lettek elfelejtve, hanem tényleg olyan lett a 4. rész végére, mintha egy kis család történetét ismerhettem volna meg, ami szerintem nagyon jó.
Kedvenc fiú karakterem egyértelműen Kaden lett, viszont lány karakterben
őszintén szólva nem tudok választani.
Igaz hogy még vissza van egy rész, ami még itthon nem jelent meg és a
Könyvmolyképző még türelmet kért, mert nem sikerült még leszerződniük az utolsó
részre, de én azért bizakodó vagyok, hogy az 5. részt is elolvashatjuk magyarul
és teljes lehet a sorozat.
Értékelés:10/10
Írta: Betti:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése