Benjamin Alire Sáenz – Életem kifürkészhetetlen logikája

 

Ez a könyv már eléggé régóta a polcomon van. Az egyik polcrendezés közben megakadt rajta a szemem, hogy mennyire gyönyörű a borítója, aztán elolvastam sok év után újra a fülszövegét és eldöntöttem, hogy szeptember elején még sort kell kerítenem rá. Merthogy a történet végzős gimisekről szól, ami most teljesen passzol az életemhez.

Nagyon örültem, hogy végre sort kerítettem erre a könyvre, mert imádtam.
Már a 26. oldalon sírtam rajta. A végén pedig ömlöttek a könnyeim.

Mint már említettem majdnem fiatal felnőttekről olvashatunk. A könyv 3 fiatal felnőtté válását mutatja be.

A könyvnek véleményem szerint több főszereplője is van, mert egy teljes családot megismerhetünk, ebből 4 szereplőt szeretnék jobban bemutatni:
Salvador, akinek a szemszögéből olvashatjuk az egész könyvet. Sok minden történik az életében és vannak jó és rossz változások is, megtudhatjuk, hogy ezekkel hogyan tud megbirkózni, ha egyáltalán sikerül neki…
Samatha, Sal legjobb barátja, neki sem cukormáz az élete, ha már csak az anyjára gondolunk, aki nem igazán törődik vele. Sal az ő támasza és menekülő, biztonságos helye. De Sam is egy támasz Sal számára. Szóval kölcsönösen támogatják egymást.
Sal apukája (Vincente), az az ember, akit mindenki szeret, szerintem ő a történet központi alakja, aki mindent egyben tart. Tud humoros is lenni, de az igazi apa szerepét is betudja tölteni. Nagyon belopta magát a szívembe.
És az utolsó szereplő, akit beszeretnék mutatni, Fito, az ő élete nem egy tündérmese és a családja nem mesebeli szereplők. Szegény sráccal nem foglalkoznak, egyedül kell boldogulnia, és minden ellenére egy irtó aranyos emberré tudott válni. Nagyon példaértékű, hogy miből állt fel teljesen egyedül és ezek után is vannak még tervei az életével, például, hogy elmegy egy egyetemre.

Én vártam a könyvtől egy kis romantikus szálat is, amit végül nem kaptam meg, de rá kellett jönnöm, hogy ez így volt tökéletes, így lett a könyv egyedi (legalábbis számomra, mert a legtöbb könyv, amit olvasok/olvastam mindig egy kis romantikával van/volt fűszerezve.

Ezen a könyvön lehet sírni és nevetni is. Imádatm az egészet (kezdve a borítójával:))

A történet egy komolyabb témát dolgoz fel, arról olvashatunk, hogy a szereplőink, hogyan tudnak megbirkózni szeretteik halálával.

Mindenkinek tudom ajánlani ezt a könyvet, szerintem megéri elolvasni!

Kedvenc idézetek:

„Ő szelídített meg azzal a sok szeretettel, ami benne él”

„[…] Azt mondtam, hogy csak két dolgot kell megtanulnod az életben: hogyan bocsáss meg, és hogyan légy boldog.”

„- […] Solo te haces menos. Tudod mit jelent?

[…]
  - Azt hiszem azt, hogy nem mások miatt vagyunk magányosak. Hanem magunk miatt.”

„[…] csak mert nem tökéletes a szeretetem, még nem jelenti azt, hogy nem szeretlek.”

Értékelés: 10/10

Írta: Ildó:)

Meredith Wild- Összeroskadva (Bridge 1.)

Meredith Wild Összeroskadva c. könyve volt a következő, amit elszerettem volna olvasni. Én ritkán olvasok előre véleményt könyvről, hogy ne befolyásoljon semmi. Bár barátnőm egy kicsit húzta a száját, hogy nem volt annyira jó, de próbáltam ettől elvonatkoztatni.
Már a címe is sejteti, hogy valószínűleg nem egy vidám történetet kapunk, de azért reménykedtem.

Maya és Cameron történetét olvashatjuk ebben a könyvben. Mindkét fél szemszögéből olvashatjuk, így talán egy kicsit jobban megértjük, mit miért csinálnak.
Az első fejezetben egy előzmény képet kapunk 5 évvel azelőttről, hogy bele csöppennénk a jelenbe. Nekem már a jelenben játszódó rész is kicsit gyors volt. Olyan gyorsan történtek az események, hogy csak kapkodtam a fejem. Ami nem feltétlenül rossz, viszont szerintem egy kicsit lehetett volna húzni az olvasót, hogy vajon mi fog történni és nem rögtön bele csapni a közepébe. Nekem az elején az volt a megérzésem, hogy a szereplőket csak felszínesen mutatja be az írónő és inkább rögtön a „tárgyra” tér, ahelyett, hogy picit megismernénk a karaktereket.

Maya karaktere viszont ahogy haladtam a történetben egyre inkább taszító volt, minthogy megkedveljem. Az életstílusát egyáltalán nem tudtam megszeretni és ez a történet végéig megmaradt és nem mellesleg nagyon bosszantott. Ami még borzasztóan idegesített, hogy mennyire önző volt, mintha csak és kizárólag ő lenne ebben a szenvedő alany, miközben Cameronnak sem lehetett egyszerű.
Cameron is inkább az a birtokló típus, nem az a romantikus figura. Úgyhogy őt se annyira zártam a szívembe.
A történet végéig bennem volt az az érzés, hogy régen olvastam már olyan könyvet, ahol ennyire idegesítettek a szereplők.
Mindketten akarták a másikat, de olyan gyors ütemben, hogy szerintem ez elvette azt, hogy élvezni tudjam a történetet. Igen ez most olyan, mintha leszólnám a könyvet, pedig nem, csak gyors és nagy lépésekben haladtunk és nekem ez fura volt. 

A történet közepére olyan érzésem volt, mintha kimaradt volna legalább 100 oldal és egyből a közepébe csapott volna az írónő. Tényleg semmi átmenet nincs a történet felépítésében.

Régebben nagyon szerettem az erotikus könyveket, viszont ez a történet már nekem is sok volt. Tényleg semmi másról nem szólt a történet csak az erotikus részekről. Ami azért volt rossz, mert így elvette a történet lényegét és egyáltalán nem kaptam olyan sztorit, amiről azt tudnám mondani, hogy wow mennyire jó volt.
Nekem személy szerint ebben a formában egyáltalán nem tetszett. Ha lehetek őszinte, akkor azt mondanám, hogy ez a könyv olyan semmilyen volt. Nagyon remélem, hogy a következő két rész, (ha megjelenik) sokkal tartalmasabb lesz és nem csak erotikából fog állni.

De ha szereted az erotikus, semmit mondó történeteket ( jó ez lehet kicsit erős megfogalmazás) akkor szerintem olvasd el. Bár sokat ettől a könyvtől nem kell várni.

Értékelés:10/4
Írta: Betti:)

 

Elena Armas- Spanyol szerelmi átverés

 

Elena Armas írónőtől olvastam a Spanyol szerelmi átverés c. könyvét. Őszintén szólva még nem hallottam erről az írónőről, de ahogy láttam, ezen kívül még egy könyve jelent meg külföldön, úgyhogy nem csoda, hogy nem ismertem. Fülszövege alapján a könyv nagyon felkeltette az érdeklődésemet, főleg hogy nekünk is nem régiben volt az esküvőnk.

Catalina Martín és Aaron Blackford történetéről szól a könyv. Az elején nekem eléggé Sally Thorne Gyűlölök és szeretek c. könyvének a koppintásának tűnt. Ugyanaz a sztori, két kolléga, akik nem bírnak megmaradni egy légtérben és folyamatosan ölik egymást. Lina-t még csak-csak ki lehetett ismerni, na de Aaron karaktere olyan szinten titokzatos volt, hogy az írónő csak egy-egy dolgot említett meg vele kapcsolatban. Én értem, hogy legyen titokzatos a pasi, na de hogy ennyire?!

Két helyszínen játszódik a történet, New Yorkban és Spanyolországban. Nekem a New York-os rész még mindig koppintásnak tűnt, bár már talán nem teljesen. Viszont ahogy elértem az esküvős és Spanyolországi részhez annál jobb lett a történet. Itt már értettem, hogy miért mondta mindenki, hogy mennyire vicces és szórakoztató ez a könyv. Jobban kinyíltak a szereplők is és sokkal romantikusabb is lett. A könyv elején nem igazán szerettem Aaron karakterét főképp ez a nagy titokzatosság miatt, de a történet felénél már kezdtem a szívembe zárni ezt a mogorva pasit.

Ami egy picit idegesített a könyvben az Catalina karaktere volt, hogy folyamatosan ellene volt a kapcsolatuknak és nem akart megnyílni. Pedig Aaron mindent megtett, hogy működjön, a csaj pedig folyamatosan ellökte magától. Már rendesen sajnáltam szegény srácot. Jó persze a vége happy end lett, de az oda vezető út Catalina szemszögéből nem volt túl bíztató. Kicsit egy hisztérikára emlékeztetett, amiatt, ami lezajlódott benne.

A történet maga egy kellemes kis limonádé történet, egy álom jó pasival. Végeredményben nagyon tetszett, még a végén egy két könnycseppet is elhullajtottam. Igazából ezt a történetet mindenkinek tudom ajánlani, aki szereti a romantikus sztorikat.

 

Értékelés:10/10

Írta: Betti:)

Mona Kasten - Begin Again sorozat

 

Mona Kasten Újrakezdés c. sorozatát olvastam az elmúlt időszakban. Az 1. részét már tavaly elolvastam, már akkor nagy volt a szerelem a történet iránt és tudtam, hogy ez egy olyan könyv, amit nehezen felejt el az ember. Aztán szépen sorban megjelent a 2. 3. és 4. része is. Igaz, hogy nem volt sok időm olvasni, de úgy érzem, hogy sikerült behoznom a lemaradásomat.

Mind a 4 könyv fiatal egyetemistákról szól, akiket valamilyen módon az élet egymáshoz sodor és barátságok, nem mellesleg szerelmek is szövődnek köztük.

Az első rész Allie és Kaden történetéről szól és az ők igencsak viharos kapcsolatukról. Náluk szerintem a legelső mondattól kezdve tetszett a történet. Nagyon szerettem ebben a történetben, ahogy folyamatosan csipkelődtek egymással. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy Kaden is az álompasi kategóriába tartozik.
Sokszor előfordul velem egy-egy történetnél, hogy már idegesítenek a szereplők folyamatos „ellök- magamhoz húz” viselkedésük, viszont ennél a történetnél egyáltalán nem éreztem azt, hogy így lenne. Sőt nagyon jól szórakoztam rajta.
Mindkét főszereplőt nagyon hamar a szívembe zártam. A történet vége felé (de ez mindegyik könyv esetében így van) már egy kis előre utalást kapunk arról, hogy a következő könyv kiről is fog szólni.

A második rész Dawn és Spencer története. Dawn Allie legjobb barátnője, akivel még az egyetem elsőn napján ismerkedett meg és azon nyomban barátság szövődött köztük. Spencer pedig Kaden legjobb barátja, akivel már régebbről ismerik egymást. Itt a két főszereplő az első könyvben inkább csak kerülgette egymást, de azért már ott is érzékelni lehetett, hogy azért a szikra meg van köztük és hogy ebből még ki is alakulhat valami.
Egy kellemetlen szituáció miatt Spencer kisegíti Dawn-t, eleinte nem akarnak foglalkozni azzal, hogy vonzódnak egymáshoz és próbálják elhitetni saját magukkal is, hogy inkább csak barátok. Aztán ahogy haladunk a történetben és egyre közelebb kerülnek egymáshoz, annál inkább felüti a fejét a bonyodalom. Viszont nagyon szerettem azt benne, ahogy segítették és támogatták egymást a szereplők.

A harmadik könyv Dawn egyik tanuló társa Isaac, akiről sok minden nem derül ki a második könyvben, ezért nekem meglepő is volt, hogy róla olvashatok és Dawn szobatársa Sawyer története. Na az ő történetük volt az, amit pikk pakk kiolvastam. Annyira magával ragadott a sztori és az, ahogy Isaac átalakult egy kocka srácból egy menőnek mondható sráccá. Isaac tipikusan egy jó fiú, aki csokornyakkendőt visel és mindenkivel tisztelettudó. Ezzel ellentétben Saywer egy lázadó, bulizós csaj, akit semmi sem érdekel. Nagyon tetszett a történetben, ahogy ez a két teljesen különböző karakter egymásra talál és kihúzzák egymást a bajból és mindvégig ott vannak egymásnak.

A negyedik könyv pedig Everly, Dawn mostohatesójáról és Nolanról szól. Már a történet elején le lehet szűrni, hogy mi is lesz a történetünk lényege. Eleinte nekem ez is egy kicsit sablon sztori volt, de az írónő nagyon jól megoldotta, hogy közben mégis izgalmassá tegye. Talán azt elmondhatom, hogy ennél a történetnél lettem a legszomorúbb. Sőt olyan szinten voltam az, hogy már lassan attól depressziós lettem, hogy olvastam. Igaz van egy olyan „rossz” szokásom, hogy teljesen átélem a szereplőkkel a történetet és minden érzelmet átveszek tőlük, de ez a könyv valamiért most nagyon megérintett. Kevés olyan fejezet volt (nekem legalábbis), ahol ténylegesen azt mondhattam, hogy na végre boldogok a szereplők és ezért ez az egész történetet nálam melankolikussá tette.

Összegezve mindegyik történet jó volt, de talán az első és a harmadik történetet emelném ki, ami a legjobban tetszett. Nagyon szerettem ezekben a könyvekben, hogy ugyanúgy képet kaptunk az előző könyvekben lévő főszereplőkről és nem lettek elfelejtve, hanem tényleg olyan lett a 4. rész végére, mintha egy kis család történetét ismerhettem volna meg, ami szerintem nagyon jó.

Kedvenc fiú karakterem egyértelműen Kaden lett, viszont lány karakterben őszintén szólva nem tudok választani.
Igaz hogy még vissza van egy rész, ami még itthon nem jelent meg és a Könyvmolyképző még türelmet kért, mert nem sikerült még leszerződniük az utolsó részre, de én azért bizakodó vagyok, hogy az 5. részt is elolvashatjuk magyarul és teljes lehet a sorozat.

Értékelés:10/10
Írta: Betti:)