Kiera Cass- A Korona ( Párválasztó 5. )

Akkor el is érkeztünk a Párválasztó utolsó részéhez a Korona c. könyvhöz. A negyedik részről itt olvashattok bővebben.
Hát azt kell mondjam, hogy igen lassan jutottam el az ötödik könyvhöz, hogy elolvassam, de azért csak sikerült. Végre rászántam magam, hogy minden mást háttérbe szorítsak és ne újdonságokat vegyek, hanem vegyem meg a záró kötetet.

Hát ha úgy összességében nézzük akkor jó történet volt, de lehetett volna jobb is. Vitt magával végig a cselekmény, viszont mégis úgy éreztem, mint az előző kötetnél is, hogy ez egyszeri olvasásra jó volt, de erre nem fogok vágyni hogy újból elolvassam. Ez a könyv sajnos ennyit adott egyszer jó, de utána nincs miért megint újra olvasni. Általában nekem mindig sikerül olyan könyveket elolvassak, amik többszöri elolvasás után sem unalmasak és másodikra, harmadikra is például ugyanúgy sírok rajta, mint legelőször.
Na ez nem az a könyv!
Ha szeretnél két kellemes délutánt, akkor nagyon ajánlom, hogy olvasd el, de semmi izgalmat ne várj tőle, mert nem fogod lerágni a tíz körmöd.

Eadlyn karaktere nekem ugyanazt hozta, mint az előző könyvben, egy ki ha nem én típusú csaj és voltak olyan részek is a történetben amik rettentően idegesítettek.

Ebben a történetben már csak 6 fiú van, Eadlyn édesanyja egészségügyi problémája miatt fel kellett gyorsítani a folyamatot. De még így se tudtam annyira megismerni azokat a fiúkat, akiket szerettem volna. Ahogy jöttek sorban a nevek volt akinél vissza kellett lapozzak, hogy az most kicsoda, mert egyáltalán nem emlékeztem rá.
Eadlyn szülei is kevesebb szerepet kaptak ebben a történetben, amit megint csak sajnálok. Tudom, hogy ez már nem róluk szól, hanem a lányukról és azt is hogy ezzel az utolsó két könyvvel az volt az írónő célja, hogy a másik oldalt is bemutassa, hogy milyen az ha te vagy az, akinek választani kell.
Viszont ha jobban bele gondolok, akkor lehet hogy hagytam volna ezt a két részt már. Mindig az eredeti a legjobb mindenben. Persze teljesen más szemszögből láttuk az eseményeket, de mégsem éreztem magamnak a történetet, mint az első három részben, hogy azt mondjam hogy igen ezek jó részek voltak.

Volt olyan kiválasztott fiú, aki szintén rettentően idegesített, ilyen volt például Henri, aki lehet, hogy sokak szemében úgy tűnne, hogy milyen kis cuki meg aranyos, hogy csak félszavakból érteti meg magát, de így semmi de semmi értelme nem volt, hogy benne volt a hat kiválasztott fiúban. Őt aztán tényleg semmilyen úton módon nem tudtam kiismerni.
Aztán ott volt Kile, aki ugye a palotában nőtt fel és ha már szurkolni kellett valakinek hát neki szurkoltam. Úgy voltam vele kapcsolatban, hogy ha már valakinek meg kell nyerni hát nyerje meg ő, eddig is a palotában volt ezután is ott lesz pont. De hát nem mindig az olvasónak lehet igaza, mert Kile-t szó szerint száműzi Eadlyn, hogy lásson világot és élje az életét, aztán 1 év utána ha akar vissza jöhet.

Ebben a könyvben egy nagyobb szeletet kapunk Erikből, aki Henri tolmácsa volt a Párválasztó alatt. Egy igaz barátként ott áll Eadlyn mellett, meghallgatja, segít neki. Aztán derült égből csapásként jön a felismerés, ami szerintem hamar el lett kapkodva, hogy Erik a nagy Ő, a lelkitárs és egyebek. Na persze mert ez így működik. (bleee)
Még csak örülni sem tudtam, inkább csak ráncoltam a homlokom , hogy mi van? Most ez mégis honnan jött? Miért pont Erik?

A könyv vége felé, olyan dolgok történtek, amiknél csak kapkodtam a fejem és egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy mi miért történt. Úgyhogy ha úgy vesszük ez a könyv tetszett a legkevésbé, amit tényleg nagyon sajnálok, mert az első rész teljesen levett a lábamról és amint kiolvastam a könyvet mentem is a következőért.  Vannak olyan könyv sorozatok, amiknél túlzottan sok rész ki jön és addig húzzuk a madzagot, amíg már majdnem elszakad. Na ennél a könyvnél nálam elszakadt és tényleg úgy érzem, hogy a negyedik ötödik rész már nem kellett volna.
Igaz még van kettő Párválasztó történetek c. könyv, ami ide tartozna és illene elolvasni, de nem fogom.

Hát sajnos ezt a könyvet most sikerült lehúznom, de nem lehet mindig pozitív kritikát írni.
De azért örülök, hogy ezt a történetet elolvashattam, és az első három részben egy picit hercegnő lehettem.

Értékelés: 10/6

Írta: Betti:)