2018. december 29., szombat

Anna Todd- Miután összecsaptunk ( After 2.)


Anna Todd világhírű könyvének a 2. részét hoztam el most nektek. Az első részről itt olvashattok bővebben .
A Miután összecsaptunk c. könyv 2015-ben jelent meg a Gabo könyvkiadó által. Ezt a könyvet is most olvastam másodszorra, amikor elolvastam az első részt azon nyomban mentem a könyvesboltba, hogy megvegyem. Nagyon kíváncsi voltam, hogy amit Hardin tett az első könyv végén az most úgy igazából, hogyan fogja megviselni a kapcsolatukat. Én mindig is Hardin párti voltam/ leszek bármit is művel. Viszont nagyon sok esetben éreztem azt, hogy valamelyik szereplő mindig tett olyan dolgot, amitől egy macska egér játéknak tűnt a történet. Igaz ettől függetlenül ugyanúgy élveztem, mintha minden happy lett volna. De mégis kevesebb drámát és több romantikát vártam.

Ebben a könyvben Tessa csak magára számíthatott, senki nem volt már mellette. Az anyjával Hardin miatt megszakította a kapcsolatát, a „ barátaival” Hardin miatt nem találkozott, Hardin miatt bekellett költöznie egy motel szobába és még sorolhatnám, hogy Hardin miatt mi mindent történt, viszont akkor nincs értelme elolvasnotok.
Bármennyire haragudtam a könyvben szegény srácra, mégis úgy voltam vele , hogy ők így egészítik ki egymást és, hogy nekik együtt kell lenniük. Sok mindent tett azért, hogy megbántsa Tessát és, hogy tényleg a lelkébe tiporjon, de így hogy láthattunk az ő szemszögéből is a történetet, így megint kaptunk olyan információ morzsákat, amitől megenyhül a szíved és nem is tudsz rá haragudni, pedig megérdemelné.

Ami ebben a történetben egy picit idegesített az az volt, hogy Tessa olyan elhamarkodott dolgokat tett Hardin ellen, hogy egy hisztis libára hasonlított, aki forró fejű és nem érdekli a másik magyarázta. Ezeknél a részeknél sokszor feltettem magamban a kérdést, hogy MIÉRT?? Néha azt éreztem, hogy direkt csinálja ő is, hogy Hardinnak rossz legyen. Persze utána ment a bocsánat, ne haragudj, nem úgy gondoltam sztori. De néha ez már annyira idegesítő volt, hogy legszívesebben kivettem volna a könyvből és megráztam volna alaposan, hogy mégis mi a francot csinál. Jó persze tudom, hogy Hardin sem szent és ő is adta sok esetben alá a lovat, viszont nem lett volna muszáj ilyen hevesen reagálnia dolgokra.

Az első könyv végén egy másik szereplő is említést kap, akit Zednek hívják és Hardin haverja. És ez, hogy ott meglett említve okot adott, rá hogy a 2. könyvben fel legyen tüntetve, és megtudjunk róla dolgokat. Ő az a szereplő volt számomra, aki aranyos meg kedves , de miért van szó róla ennyi oldalon. Mikor először olvastam ezt a könyvet, akkor még nem tudtam, hogy Zed milyen is valójában és engem is teljesen le vett a lábamról, azzal, hogy Tessát támogatta és mindig ott volt neki. Eleinte én is elcsábultam, ha mondhatjuk így, és ezért még jobban haragudtam a Hardinra. De közben mégis ott volt bennem egy furcsa érzés, hogy vajon mi lehet a hátsószándéka, és vajon mit tervelhet Hardin ellen. Mert ez már a legelején látszódott, hogy ők rivalizálnak egymással, akár egy baráti társaságban vannak akár nem. Sok esetben miatta voltak veszekedések, igaz hogy a szerelmi háromszög minden könyvben fontos, de itt már az első könyvben szerintem azt amit kellett megkaptuk, és én ezt annyira nem erőltettem volna, hogy okot adjunk még több vitára, persze ezzel még jobban ki lehetett húzni a történet menetét. Ne értsetek félre ezzel én nem akarom leszólni a könyvet, mert ettől függetlenül tényleg nagyon tetszett, és mindig kíváncsi voltam, hogy hogyan oldják meg a problémáikat Tessáék. Viszont ha nincs Zed talán kaptam volna egy picivel több romantikát, és egy picivel több olyan helyzetet, ahol elolvadhatott volna a szívem, mert hogy milyen aranyos Hardin és, hogy küzd Tess-ért. Persze kaptam ilyen történet szálat is, de inkább a vége felé, amikor már mindegyikük belefáradt az örökös huzavonához.

Lényegében ez a könyv is nagyon tetszett, igaz hogy voltak olyan részek benne, amik néha idegesítettek és néha úgy éreztem, hogy szerintem ez igazán hanyagolható lehetett volna. Még sem tudom azt mondani, hogy nem tetszett. Végülis másodszorra is elolvastam, ami adhat okot arra, hogy egy jó könyvet kaptam.
Ami nagy szomorúsággal töltött el, hogy még szinte a fele könyvnél sem jártam, szét esett . Sajnos olvastam már a Gabo könyvkiadóról olyat, hogy nem a legjobb a borítójuk, hát most sikerült nekem is megtapasztalnom, hogy valóban nem a legjobb. Teljesen elvált a papír a könyvborító gerincétől, és végig abban reménykedtem, hogy legalább addig ne essenek ki a lapok belőle még ki nem olvasom. De szerencsére nem hullott darabjaira és már a javítóban van.


Ha tetszett az első könyv, én bátran ajánlom, hogy olvassátok el a következő részét is.

Értékelés: 10/9

Írta: Betti:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése