Sarah J. Maas írónőtől eddig az ACOTAR sorozatot olvastam,
amiről ide kattintva olvashattok.
Illetve elkezdtem még az Üvegtrón sorozatát, viszont nekem az túl vontatott és
unalmas, így azt nem is folytattam. Ha kíváncsi vagy, hogy mit írtam róla
akkor azt,
ide kattintva tudod elolvasni.
De térjünk is rá a mostani könyvünkre. Nem máshoz, mint a
Crescent City első részéhez. Mikor láttam, hogy meg fog jelenni igazság szerint
több okból sem vonzott az, hogy elolvassam. Ilyen volt, hogy több mint 900
oldal, annyira a fülszöveg sem nyerte el a tetszesém, plusz elég borsos ára
volt ahhoz, hogy megvegyem.
Persze azért ráírtam a karácsonyi könyv listámra, hátha valaki megszán és
megveszi nekem. Ez így is történt, mert páromtól megkaptam. De még akkor is
halogattam egy kicsit, mert azért valljuk be egy ilyen vaskos könyvet még fogni
is nehéz. De aztán csak rá vitt a kíváncsiság, hogy miért zengenek az ismerőseim
ódákat arról, hogy mennyire jó ez a történet és hogy milyen könnyen és gyorsan
lehet haladni vele.
A könyv 4 részből tevődik össze. Viszont az első két rész 22
két hónap különbséggel játszódik.
A történet eleje nekem egy kicsit zavaros volt, ahogy próbálta az írónő bemutatni
Crescent City kasztjait és lakóit. Kicsit kapkodtam a fejem és nem nagyon
tudtam követni a fonalat, hogy most ki kivel van és ki a jó és ki a rossz. De aztán ahogy haladunk a történetben úgy
lesz egyre „világosabb”, hogy hogyan is működik ez a rendszer a városban.
Bryce Quinlan a főszereplő, aki félig ember és félig tündér. Számomra egy elég zűrös lánynak tűnik, aki nem igazán tudja, hogy mit is kezdjen magával. Ezért bulizik, drogozik, iszik és nem nagyon érdekli, hogy milyen következményei lesznek a cselekedeteinek. De a történet közepe felé, azért eléggé megszerettem ezt a beszólogatós, laza stílusát. De közben mindent megtesz azokért, akiket szeret.
Danika Fendyr, Bryce legjobb barátja és egyben farkas. Róla főleg a történet haladásával tudunk meg többet. De már a történetünk elején is láthatjuk, hogy milyen szoros barátság van Bryce és Danika között.
Térjünk rá arra a szereplőre, akivel a történetünkben annyi minden történt,
hogy két kezemen sem tudnám megszámolni. Ez pedig Hunt Athalar.
Már a könyv elején is szerepel, mondjuk én már akkor is szimpatizáltam vele.
Még akkor is, ha bukott angyal és még bérgyilkos szerepet is játszik. Nagyon szerettem
a karakterében, hogy a hírhedt bérgyilkos, aki mindenkit eltaszít magától és
félve néznek rá az emberek, hogyan fejlődik és hogyan bízik meg egyre jobban
mindenkiben. Valójában legbelül egy nagyon szerethető és gondoskodó szereplő.
Aki bármit megtenne, még a saját életét is feláldozná, csak hogy megmentse a
társát. Itt már sejthetitek, hogy ő az a
karakter, akibe egy olvasó egyből beleszeret, még akkor is ha épp nem a legjobb
a hírneve.
Akit még itt megemlítenék ( persze az összes karakterről írhatnék, de akkor
sose lenne vége ennek a bejegyzésnek) Bryce „unokatestvérét” Ruhn-t.
A történetünk elején, nekem nem volt
olyan nagyon szimpatikus, de vele is ugyanaz volt, mint szinte az összes
karakterrel, hogy a végére teljesen megszerettem. Bryce és Ruhn között nem volt
mindig az a felhőtlen viszony, amit szeretnénk, de a történetünk végére, Ruhn
tényleg mindent megtett azért, hogy Bryce-t védje és mindig őt tartotta szem
előtt, hogy neki jó legyen. Az ő kapcsolatuk is rengeteg fejlődésen ment keresztül,
amit nagyon jó volt követni.
A történetünkben voltak csavarok ( sok csavar ), családi viszály, háború, szerelem, barátság. Lényegében minden meg volt benne számomra, ami egy jó történethez kell. Igen lehet elrettentő, hogy ilyen vastag és igen én is nagyon féltem attól, hogy az írónő 912 oldalon keresztül mégis, hogy fogja fenttartani az érdeklődésemet, de sikerült neki. Voltak részek a történetben, amelyek annyira nem voltak izgalmasabb, és nekem kicsit unalmasabb volt, mint a többi rész.
De nagyon jó volt látni, hogy a karakterek milyen és mennyi fejlődésen mentek keresztül. Plusz azt se felejtsük el, hogy a végére nagyon hozzád tudnak nőni a karakterek és érdeklődve várod, hogy vajon mi fog történni a következő oldalakon.
Ha félsz elkezdeni, mint ahogy én is tettem, akkor is kezdj
bele bátran, mert hidd el, hogy nem fogod megbánni. Főleg ha szereted az ilyen
fajta fantasy könyveket, akkor végképp.
Ha másért nem is Hunt Athalar-t szerintem érdemes megismerni!
Értékelés: 10/10
Írta: Betti :)