Mióta felkerült a
Bridgerton család a Netflixre azóta kerülgettem, mert nem éreztem, hogy
megszeretném nézni. Aztán úgy hozta a sors, hogy kölcsön kaptam a könyvet. Kicsit féltem, hogy majd a Párválasztó
sorozathoz lesz hasonló. Szerettem azt a sorozatot is, legalábbis az első 3
részét, viszont már nem érzem, hogy újra tudnám olvasni. Ezért is féltem, hogy
majd mit hoz ez a könyv.
Viszont, amint elkezdtem olvasni a könyvet rájöttem, hogy teljesen már
kategória, mint a Párválasztó.
Érdekes volt, romantikus, vicces és folyamatosan fenntartotta az
érdeklődésemet, hogy mi fog történni.
Szinte magába szippantott ez a világ és mikor végzel a könyvvel az az
érzésed, hogy akkor vagy rögtön elkezded a másodikat, vagy elkezded elölről.
Legalábbis engem teljesen ez az érzés kerített hatalmába.
Mind a karakterek, mind az események leírása remekül ki van találva. Nekem talán nem is volt olyan szereplő, akit ne szerettem volna. A könyv hangulata is ad egy olyan keretet a könyvnek, hogy már azért érdemes elolvasni ( főleg, ha szereted az ilyen fajta történeteket). Bár szerintem, ha nem is szoktál e korabeli (1813) könyveket olvasni, akkor is nyugodtan kezdj bele, mert hidd el magába tud szippantani pillanatok alatt.
A két főszereplő
Daphne és Simon története, annyira letudja kötni az ember figyelmét, hogy észre
sem veszed és már ki is olvastad.
Daphne nem az az elkényeztetett lány, amit ilyenkor várunk (legalábbis én picit
tartottam tőle), hanem egy kedves, figyelmes fiatal hölgy, akinek párt kell
találnia a szezon végéig. Testvéreivel, illetve édesanyjával él együtt.
Láthatjuk szinte a könyv végéig, hogy mennyire összetartóak és milyen
szeretetben élnek egymással. Nekem a családjukban még Violet, az édesanya
nyerte el nagyon a tetszésemet. Annyira kedves és tényleg bármit megtenne
azért, hogy a gyerekei boldogan élhessenek a jövőben.
Hogy egy picit említést tegyek a sorozatra, véleményem szerint Daphne-t alakító
Phoebe Dynover fantasztikusan hozta az adott karaktert. Annyira jól alakítja,
hogy én szerintem más színészt el sem tudnék képzelni.
Simon, Hastings hercege, zárkózott, soha nem akar megnősülni, sőt gyerekeket
sem akar. A könyv elején a prológusban olvashatjuk el gyermek korát, ami nem
mondható vidámnak, ez magyarázatot adhat, hogy miért viselkedik úgy ahogy.
Viszont Daphneval az oldalán egy teljesen más Simont ismerhetünk meg, akibe
szerintem minden lány beleszeretne. Nekem a könyvben sokkal szimpatikusabb
volt, mint a sorozatban. A sorozatban tényleg egy majdnem csak mogorva férfit
ismerünk meg, aki mindenkit eltaszít magától, viszont a könyvben nekem sokkal
nyitottabbnak tűnt.
Igaz, hogy még
csak az első könyvet olvastam el, viszont már ez is annyira megnyert magának,
hogy biztosan befogom szerezni az összes könyvet ebből a sorozatból. Mivel a
Netflixre jön a 2.3.4. évad is, ezért azokat is mindenképp megfogom nézni.
Tipp: Először a könyveket olvasd el és csak utána nézd meg a sorozatot! A
sorozatban elég sok utalás van a többi kötetre, amitől én majd próbálok
elvonatkoztatni!
Értékelés:10/10
Írta:Betti
