Jessica Sorensen első könyvsorozata Callie&Kayden és a
véletlen c. 2 részes történet volt. Ha esetleg érdekel, hogy mi volt a második
könyv sorozatáról a véleményem, akkor ide
kattintva elolvashatjátok.
Korábban már hallottam róla és ez is felkerült a kívánság
listára, de még sem jutottam el odáig, hogy elolvassam. Na ezt most pótoltam,
amit nagyon jól tettem, mert egy újabb könyv szerelem született. És amit ne
felejtsünk el megemlíteni, hogy egyben újabb könyves pasi szerelem is. És ez
azért is fontos, mert mostanában nem mondhattam el, hogy találtam olyan
könyvet, ahol azt mondhattam, hogy igen ez a pasi kell nekem. :D
De rá is térek a történetre és a szereplőkre, illetve a véleményemre.
De rá is térek a történetre és a szereplőkre, illetve a véleményemre.
Callie egy olyan lány, aki kedves- visszahúzódó, de mégis mindenki
szereti. Viszont egy napon minden megváltozik és egy olyan lány lesz belőle,
aki bő ruhákban jár, senkit nem akar közel engedni magához. Ez miatt nem lesz a
társaság középpontja és többen megvetve néznek rá. De azt senki sem érti, hogy
ez miért és hogyan történhetett és mi válthatta ki. Főleg a szülei nem akarják
elfogadni azt a tényt, hogy a mindig mosolygós Callie egy magába forduló ,
szomorú lánnyá változott. Egy idő után a barátai is elfordulnak tőle és egyedül
marad. De mivel egyetemre készül, úgy gondolja hogy majd ott minden újra a
normál kerékvágásba kerül és elkezdhet egy „új” életet.
Hát Kaydenről az elején olyan sok információt nem kapunk,
csak azt tudjuk meg, hogy egy születésnapi buli alkalmával Callie megmenti az
életét ( itt direkt nem akarom leírni, hogy mégis mivel és mitől menti meg).
Viszont tényleg róla eleinte nem kapunk nagyon másik képet, annyit tudunk hogy
az iskola legjobb csaja a barátnője és a focicsapat tagja.
Aztán persze ő is elkerül az egyetemre, ott meglát egy lányt, aki nagyon hasonlít valakire, de mégse tudja megmondani, hogy kire is hasonlít. A legjobb barátjával Luke-al kerül az egyetemre és ezen a napon is pont együtt vannak. Luke jön rá, hogy ki is lehet ez a csaj. És rádöbbennek, hogy ez Callie, aki régebben mindig fekete és bő ruhák járt és sose mosolygott. Most viszont úgy néz ki, mint akit kifordítottak. Színesebb ruhák, mosolyog és beszélget másokkal is. És Kayden a fejébe veszi, hogy neki valahogy meg kell hálálnia a lánynak azt, amit azon a bizonyos estén tett érte.
És ezzel kezdődik el a kapcsolatuk a történetben.
Aztán persze ő is elkerül az egyetemre, ott meglát egy lányt, aki nagyon hasonlít valakire, de mégse tudja megmondani, hogy kire is hasonlít. A legjobb barátjával Luke-al kerül az egyetemre és ezen a napon is pont együtt vannak. Luke jön rá, hogy ki is lehet ez a csaj. És rádöbbennek, hogy ez Callie, aki régebben mindig fekete és bő ruhák járt és sose mosolygott. Most viszont úgy néz ki, mint akit kifordítottak. Színesebb ruhák, mosolyog és beszélget másokkal is. És Kayden a fejébe veszi, hogy neki valahogy meg kell hálálnia a lánynak azt, amit azon a bizonyos estén tett érte.
És ezzel kezdődik el a kapcsolatuk a történetben.
Azt már tudjuk, hogy mindkettőjüknek van valami a múltjában,
amitől menekülni akarnak és persze ezt is csepegtetve kapjuk.
Callie-nek lesz egy nagyon jó barátja az egyetemen, akit Seth-nek hívnak és akivel szinte egymásra találnak és mindent eltudnak mondani a másiknak. Ez így történik Kayden-nel kapcsolatban is.
A történetben Seth-ről és Luke-ról is kiderülnek dolgok. Amik megint csak nem a legpozitívabb és legvidámabb dolgok. De persze nem az ő problémájuk körül forog a történet, hanem Callie és Kayden körül.
Callie-nek lesz egy nagyon jó barátja az egyetemen, akit Seth-nek hívnak és akivel szinte egymásra találnak és mindent eltudnak mondani a másiknak. Ez így történik Kayden-nel kapcsolatban is.
A történetben Seth-ről és Luke-ról is kiderülnek dolgok. Amik megint csak nem a legpozitívabb és legvidámabb dolgok. De persze nem az ő problémájuk körül forog a történet, hanem Callie és Kayden körül.
Ami rettentően tetszett a könyvben az az volt, ahogyan
mindketten megnyíltak egymás előtt és egyre jobban bíztak a másikban.
Ami viszont nem tetszett és ami miatt le is kellett többször tegyem a könyvet, mert olyan szinten felidegesítettem magam rajta az az volt, hogy senki, de tényleg senki nem állt melléjük csak a barátok. És ezt annyira igazságtalannak éreztem, és azt hogy egyikőjük sem mert beszélni a problémájukról, mert tudták hogy úgy se állna melléjük senki.
Ahogy egyre többet tudtam meg a sötét és tragikus múltjukról, annál jobban utáltam a szüleiket és azt a tényt, hogy így kell/kellett élniük.
Tudom -tudom, hogy ez csak egy könyv, de szerintem ha egy jó könyvet olvasol, és EZ AZ VOLT(!!), akkor annyira feltudod húzni magad dolgokon, mint például most is, hogy csak írom a véleményemet róla és konkrétan püfölőm a billentyűt.
Ami viszont nem tetszett és ami miatt le is kellett többször tegyem a könyvet, mert olyan szinten felidegesítettem magam rajta az az volt, hogy senki, de tényleg senki nem állt melléjük csak a barátok. És ezt annyira igazságtalannak éreztem, és azt hogy egyikőjük sem mert beszélni a problémájukról, mert tudták hogy úgy se állna melléjük senki.
Ahogy egyre többet tudtam meg a sötét és tragikus múltjukról, annál jobban utáltam a szüleiket és azt a tényt, hogy így kell/kellett élniük.
Tudom -tudom, hogy ez csak egy könyv, de szerintem ha egy jó könyvet olvasol, és EZ AZ VOLT(!!), akkor annyira feltudod húzni magad dolgokon, mint például most is, hogy csak írom a véleményemet róla és konkrétan püfölőm a billentyűt.
De vissza is kanyarodom a történetre. Én tényleg átéreztem olvasás közben, azt
hogy nekik milyen rossz lehetett és hogy mennyit szenvedhettek.
Az első könyvnél is voltak tragikus pontok mikor többször
leraktam, viszont ahogyan vége lett, ott viszont rohantam( de szó szerint) a
könyvespolcomhoz a második részért. Ha nem lett volna meg a második rész lehet,
hogy megbolondultam volna. Olyan függő végett kaptam, hogy azt se tudtam hol
vagyok. Nem tudtam elhinni, hogy így van vége és méghozzá sírtam is rajta.
De mivel meg volt a második rész is, gyorsan tovább olvastam, de még akkor is potyogtak a könnyeim.
Aztán úgy alakul, hogy ennél a könyvnél még többször kellett leraknom a könyvet. Itt már olyan szintre fejlesztettem magamban azt, hogy Kayden szüleit mennyire utáljam, hogy azt el nem tudom mondani.
Veletek volt már olyan, hogy kiakartatok szedni egy szereplőt a könyvből és jól megverni?
Na én ennél a könyvnél végig azt éreztem.
Viszont az első könyvvel ellentétben kevesebb Callie és Kayden pillanatot kaptam és ha kaptam is nem olyan önfeledt vidám részeket, amiket az előző résznél megszoktam.
Szegény srác annyira küzdött Callie ellen és az ellen, hogy végre merjen érezni, hogy azt már nekem fájt olvasni. Callie persze az ellen küzdött, hogy Kayden eltaszítsa magától és minden lehetséges módon próbált neki segíteni.
Persze egy kis idő után Kayden is belátta, hogy az érzései ellen küzdeni teljesen felesleges és Callie ellen.
Közben Callie is végre belátta, hogy beszélnie kell valakivel a problémájáról és hogy itt az idő elmesélni a szüleinek, hogy mi történt vele. Ennek hatására Kayden is vette a bátorságot és elmondta valakinek, hogy mi gyötri évek óta a lelkét.
Ott azért büszke voltam rájuk. Pedig ilyet ritkán érzek és tényleg annyira örültem neki, hogy végre sikerült előre lépniük és nem csak hátra.
De mivel meg volt a második rész is, gyorsan tovább olvastam, de még akkor is potyogtak a könnyeim.
Aztán úgy alakul, hogy ennél a könyvnél még többször kellett leraknom a könyvet. Itt már olyan szintre fejlesztettem magamban azt, hogy Kayden szüleit mennyire utáljam, hogy azt el nem tudom mondani.
Veletek volt már olyan, hogy kiakartatok szedni egy szereplőt a könyvből és jól megverni?
Na én ennél a könyvnél végig azt éreztem.
Viszont az első könyvvel ellentétben kevesebb Callie és Kayden pillanatot kaptam és ha kaptam is nem olyan önfeledt vidám részeket, amiket az előző résznél megszoktam.
Szegény srác annyira küzdött Callie ellen és az ellen, hogy végre merjen érezni, hogy azt már nekem fájt olvasni. Callie persze az ellen küzdött, hogy Kayden eltaszítsa magától és minden lehetséges módon próbált neki segíteni.
Persze egy kis idő után Kayden is belátta, hogy az érzései ellen küzdeni teljesen felesleges és Callie ellen.
Közben Callie is végre belátta, hogy beszélnie kell valakivel a problémájáról és hogy itt az idő elmesélni a szüleinek, hogy mi történt vele. Ennek hatására Kayden is vette a bátorságot és elmondta valakinek, hogy mi gyötri évek óta a lelkét.
Ott azért büszke voltam rájuk. Pedig ilyet ritkán érzek és tényleg annyira örültem neki, hogy végre sikerült előre lépniük és nem csak hátra.
Ez a történet volt az, ahol igaz hogy maradtak bennem
kérdések, de mint később kiderült számomra most nyáron jött ki a 3. része ennek
a sorozatnak, úgyhogy remélem abból több információt is megkapok, amire
kíváncsi voltam. De mégis úgy tettem le, hogy ez egy olyan történet volt, amit
bármikor eltudnék olvasni, attól függetlenül is hogy milyen témát boncolgat.
Egyszóval teljesen megvett magának az írónő ezzel a könyvvel. Mondjuk az is
igaz, hogy a Ella és Micha titka könyv sorozat annyira nem tudott beszippantani,
mint vártam de ez olyan szinten, hogy már most meg jött a kedvem hogy újra
elolvassam.
Úgyhogy ha akartok egy nagyon jó történetet olvasni, ami tényleg beszippant, akkor én ezt biztos ajánlani tudom neked. De azért készítsd fel az idegeidet, hogy durva menet lesz. És azért zsepit is tartsatok kéznél.
Úgyhogy ha akartok egy nagyon jó történetet olvasni, ami tényleg beszippant, akkor én ezt biztos ajánlani tudom neked. De azért készítsd fel az idegeidet, hogy durva menet lesz. És azért zsepit is tartsatok kéznél.
Szereplők:
Callie |
Kayden |
Értékelés:10/10, de akár 15-öt is adhatnék rá! :D
Írta: Betti:)